Halál és körülötte

Mehalt egy hiteles munkásember, aki az Árpád névre halgatott. Azt hiszem soha nem adott ki gyenge minőségű munkát a kezéből, és keményen dolgozott sok éven át. Rákos betegség vitte el, még mielőtt élvezhette volna egy kicsit a nyugdíjas éveket.
Ez a szamszára egyik legdöbbenetesebb velejárója: meghalunk. Egy értékes emberi test egyszer csak megszűnik élni. A rokonok itt maradnak a veszteséggel. A halottal nem tudjuk mi lesz. Nem válaszol erre hitelesen sem a Bardo Tödol sem az Egyiptomi Halottaskönyv.
De hinnünk kell, illik és érdemes az univerzális igazságosságban. Égy érzem, Árpi bácsi jót érdemel egy hitelesen végigvitt élet után.
“Adj Uram örök nyugodalmat neki! És az örök világosság fényeskedjék neki!”
Történt még néhány más dolog is, de ezt a megemlékezést nem szennyezem be hétköznapi dolgaimmal.