Alkoholista

Lehet, hogy el kellene menjek az anonim alkoholistákhoz. Nem azért, mert alkoholista lennék, csak mert ugyanúgy menekülni próbáltam mind a mai napig az élet kihívásai és kudarcai elől, mint ők.
Inkább nem csinálok semmit, csak ne kelljen a kudarccal és a feszültséggel szembenéznem.
Ma elmentem a Critical Mass nevű biciklis felvonulásra. Kevés felnőtt volt jelen, inkább nálam fiatalabbak voltak. Összességében azonban elég sokan voltunk. A szervezők gondolom sikerként könyvelték el a dolgot. Találkoztam pár kedves ismerőssel is, így nem volt unalmas a bringázás.
Továbbá meglátogattam egy kedves családi ismerősünket, akinek sajnos tüdőrákja van.
Jó volna, ha már széles körben gyógyítanák a rákot. Örülnék neki, mert például ez a bácsi nagyon kedves a szívemnek.

A teljes ember

Van egy barátom, aki egyrészt kiválóan ért az európai filozófiához, másrészt jól tud bicikliket javítani, és egyéb ház körüli barkács dolgokat is el tud intézni. Szerintem ez egy teljes ember.
Én magam csak alapfokon értek a filozófiához. Igaz, hogy könnyen találok párhuzamokat, egyezéseket a távol keleti vallásfilozófiák és a keresztény vallásfilozófia között. Azonban tartok minden dologtól, ami bonyolultabb mint a fejsze vagy az ásó, nem érzem magamban az intelligenciát, hogy szerelgetni merjem őket.
Ilyen kiegyensúlyozatlan csodabogár vagyok.

Kávé

Könnyed témával kezdeném, de ajánlom, hogy olvasd el előző bejegyzéseimet is.
Szóval a biciklizésen kívül találtam még egy teljesen bűnmentes örömforrást: ez a kávéivás. Nem tiltja a keresztény erkölcs, és mértékkel fogyasztva az egészségnek sem árt. Sőt, ha egy kicsit túlzásba viszed, akkor sincs nagy baj.
Leginkább a kora délutáni, ebédet követő kávézást vagy teázást javaslom. Forrón igyad, és akkor az érelmeszesedést és béllerakódást is megelőzi. Élvezd gondtalanúl, nem tiltja a tízparancsolat!

Spiritualitás?

Ugyan! Hiteles spirituális élet alig van.
Árulják, forgalmazzák úton útfélen a spirituális irodalmat meg videókat. Egy jól jövedelmező iparág ez is. Nem annyira mint a pornó, de azért megéri.
Ettől jobbak leszünk? Nem. Általában nem. Néha bekattanhat valami, az is ritka, sőt a legtöbb élmény félrevezet. Leginkább nem történik semmi minőségi. Az emberek tengnek-lengnek az élet színpadán, aztán megdöglenek. Nem történik semmi igazi minőségi lépés.
Viszonylag normális szakaszokat követnek mániásan feldobott szakaszok, majd depressziós szakaszok, és így tovább.
Ja, hogy nálad nem diagnosztizáltak mániás depressziót, mint nálam. S ettől azt hiszed egészséges vagy.
Kisebbek a kilengéseid, valamit fel is tudsz mutatni magad után, s ezért a társadalom nem kategorizál betegnek. De valóban egészséges vagy? Megtanultál élni már azzal a tudattal, hogy “a szenvedés soha nem múlik el, és soha nem leszünk boldogok?”
Nem? Hát nehéz is, az biztos.
De ne vaduljunk el nagyon. Tegyük fel, hogy a szenvedés időszakokra elmúlhat, és néha boldogok lehetünk. Egy dolog az, hogy sajnos ez nem állandó, de egy másik nagyon fontos dolog a cselekvés szempontjából, hogy legalább az fel kell merüljön, hogy helyes döntéseket hozzál. Időről időre élettörténetünk során döntések elé kerülünk. Nem akarok nagyon bigott lenni, ezért csak annyit mondok, hogy saját lelkiismeretünk előtt el kell számoljunk döntéseinkkel! Legyen ez a végszó.

Élet

Megpróbáltam megörökíteni nagy hirtelen, hogy hogyan bújnak elő a rügyek egy agyonmetszett fa kérge alól.
Csodálatos az, ahogy a növények élni akarnak. Ha annyi kitartás és akaraterő volna bennem mint egy-egy fában, akkor nagyszerű életpályát futhatnék be.
Őket minden tavasszal drasztikusan visszametszik, mégis élni akarnak az utolsó rügy erejéig.

Te és én

Hitem szerint te és én valahol legbelül rendelkezünk egy azonos alkotórésszel, ami bennem is benned is ugyanaz.
Lehet, hogy mégsem így van, de ez volt az egyik legelfogadhatóbb elmélet, amit eddig hallottam, és ugyanolyan értékrendhez és tettekhez vezet, mint a kereszténység.
Magyarul, ha te és én legbelül egyek vagyunk, akkor ugyanúgy kell szeresselek téged, mint saját magamat.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy én erre nem egészen és nem tökéletesen vagyok képes.

Semmi rosszat

Isten senkinek nem akart és nem akar rosszat.
Teljes erővel vetette bele magát a teremtésbe, és közben problémák merültek fel.
Intuicióm azt mondja, hogy ugyanez a teljes erőbedobás és jelenlét lehet a problémák megoldásának forrása is.
A szentek látnak egy igazságot, és a meglátás pillanatától kezdve, ennek az igazságnak az értelmében élnek. Ebben a tudatállapotban éri őket a halál, melyen nekik is nehéz átmenni, és ebben a tudatállapotban folytatják tovább létezésüket.
Egy igazság egyidejű megértéséről, és az aszerint való életre való elköteleződésből áll a recept.

Tavasz n-edszer

Ma éreztem először ezen a tavasszal a cseresznyeszilva édes illatát, ki tudja miért.
A telihold is gyönyörű volt. Isten, úgy látszik, mégiscsak szép világot teremtett eredetileg.
Meglátogattam Anyumat a munkahelyén, és már sokadszorra vettem észre, hogy olyan ártatlan jóság sugárzik belőle. Az utóbbi egy, egy és fél évben nagyon szelíd volt általában és nagyon jóságos…

A kísértés abszurd ereje

Tapasztaltál már olyat, hogy akkor is a rosszat tetted, amikor nagyon egyszerűen és könnyedén tehetted volna jót?
Ha igen, írj kommentet, hátha nem egyedül leszek mégsem a pokolban…

Kutya örökbefogadás